Szeretnénk leközölni egy nagyon kedves levelet Dr. Barabás Györgytől, amiben összefoglalja azokat az eredményeket, amiket a saját (Jaszmann) családfájuk építése közben talált, s ami alapján sok eddig elvarratlan szál kapcsolódott össze a mi (Schauermann) családfánkon is.

A levelt teljes terjedelmében és természetesen az Ő engedélyével közöljük, mivel nem csak adatokat, de sok kultúrtörténeti megjegyzést is tartalmaz, s gyönyörűen láthatóvá teszi mennyi mindennel jár felgöngyölíteni egy család lassan több évszázadot átívelő történetét.

Dr. Barabás György írja:

Terebélyesedett a családfa. Érdekes története van miért most kezdtem újra lapozni az evangélikus anyakönyveket. Ha előveszitek a Jaszmann családfát láthatjátok rajta a Schauermann nevet. Múlt nyáron ebédhez készülődve a konyhában lábatlankodtam. Feleségem birodalmában a rádió állandóan ontja a híreket. Metodista istentiszteletet közvetítettek Hidasról. Schauermann Henrik imádkozott. A név többszörösen is ismerős volt. Azonnal szóltam: „Most figyelj, mert ő a te rokonságod!” Nagyon szép bizonyságot hallhattunk. Röviden elmondtam hol és hogyan kapcsolódnak a Jaszmann családhoz.

Könnyű volt megjegyeznem a generációként ismétlődő Schauermann Henrik nevet. Radiológus lévén azonnal egy jellegzetes gerincbetegség kapcsolódik hozzá, melynek bizonyos fázisában csupán a röntgen felvételek alapján készen áll a diagnózis. Említettem nevüket az augusztusi családi találkozón is. A történet ezzel nem ért véget.

November elején csengett a telefon. Ismeretlen hangon nagyon ismerős név hangzott: „Schauermann Henrik vagyok”. Sógoromon és fián keresztül záródott a kör és jutott el hozzá az általam készített, közel sem tökéletes Jaszmann családfa és telefonszámom. Régóta foglakozik családjának eredetével. Az interneten schauermann.hu címen családi blogjuk is van. Családfájukon Schauermann Caspar leszármazottait látjuk. (Érdemes felkeresni.)

Hosszan beszélgettünk, egyeztettük az ismereteket. Új forrásokra is felhívta figyelmemet. Végül elhangzott egy kérdés. Tudok e valamit az 1723-ban Magyarországra érkező Schaarmann Andrásról? Segíteni nem tudtam, hiszen óriási családfánkon csak az egyik felmenő szál a Schauermann család. A megválaszolatlan kérdés azonban izgatott. Tudtam, hogy egy időre félreteszem a Barabás család kutatását, keresni fogom érkezésének körülményeit és a következő két három hónapra megvan az elfoglaltságom.

Több idő is eltelt azóta. Felkerestem az interneten elérhető német és angol forrásokat. Számos új információt találtam a családfa más ágain szereplő rokon családokról is. Számtalan nyitott kérdés maradt, de összegzem az eddig megismerteket és megosztom veletek.

A Schauermann családdal kezdem, róluk részletesebben írok, mert ezt a részt elküldöm Schauermann Henriknek is. Nélküle nem így és nem most egészült volna ki a családfa.

Családjukra is érvényes a betelepülők első három generációjának sorsát tömören összefoglaló mondat:

„Der erste hat den Tod, der zweite die Not, der dritte das Brot“

Történetük dióhéjban az egész német betelepítés története. Schauermann Caspar felmenőit keresve láthatjuk a családkutatás minden szépségét és nehézségét. Ahogy a néha véletlenszerűen, teljesen váratlan helyeken felbukkanó apró mozaikokból lassan összeáll a kép. Soha nem teljes, befejezhetetlen, de mégis felismerhető. Ezért írom le külön fejezetben a kezdeti évek történetét.

Schmidt János könyvéből ismert: „Schaarmann András (lehet Schauermann is) előző hazája Helpershain volt szintén, ahonnan 1723-ban jött el Varsádra s ott mint özvegy még ez évben házasságot köt Müller Erzsébettel. 1736-ban már Gyönkön találjuk a születési anyakönyv szerint.”

Még egy forrást találtam: Kurmainzische Auswanderer nach Ungarn, (ez Mainz választófejedelemség) Scheüermann Joan, Weilbach, Amorbach, 1723 III 38 heimlich ausgewandert.

Tehát létezett egy hasonló nevű, engedély nélkül Magyarországra vándorolt személy is. Keresztneve miatt érdemes megemlíteni, mert mint később kiderül Schauermann Andreas fiát is Johannak hívták.

Hova érkeztek az 1723-ban betelepülők?

A Mercy család által vásárolt birtokon Varsád volt az első település, amelyben már 1718-ban református lelkész működött a magyar gyülekezetnél. Kistormás betelepítéséig a mikrorégió központja volt, s a többi magyar kálvinista gyülekezetet innen gondozták és irányították. Így Kalaznót, Kétyt, Felsőnánát, Hidegkutat, Gyönköt és Nagyszékelyt. Ez a funkcionális szerep megmaradt, amíg az említett falvakat németországi jobbágyokkal telepítették be.

A Tolna Megyei Levéltárban lévő összeállítás amely valamennyi falu újratelepítésének időpontját tartalmazza, 1718-ra a magyarok, 1720-ra a németek bevándorlását állapította meg. Varsádon is működött első lelkészként a neves lutheránus prédikátor, Jeremiás Schwarzwälder.

Az ellenreformáció során itt kezdődött vesszőfutása. A pécsi püspök a vármegye katonáival elfogatta és a pécsi börtönbe hurcolták, ahol fél évig sínylődött és reverzálisra kényszerítették. Kényszerből aláírta, hogy Tolna megyében nem fejt ki többé lelkészi tevékenységet. 1722-ben azonban már Majoson, majd a következő esztendőben Gyönkön találjuk lelkészi állásban. Itt a magyar evangélikus gyülekezetben „német létére magyarul prédikál”.

Kesziben (Tótkeszi) volt lelkész és Nagyszokolyban is rövid ideig. Majd Fejér megyébe menekült Bodajkra és Bakonycsernyén halt meg.

A Veszprém megyei betelepülőkből alakult gyönki magyar eklézsia Molnár András személyében hozott magával választott lelkészt. A kamarai birtokon letelepedett gyönki magyar lutheránusok 1718-ban egész szabadon hívhatták meg Szeniczei Bárány Györgyöt. Más birtokon „cuius regio, eius religio” elve alapján a földesúrtól függött a lelkészhívás joga.

Az első lutheránus egyházi gyülekezetet a Veszprém megyei magyar betelepülők alapították Gyönkön Tolna megyében. Az első telepesek Várpalotáról érkeztek és Pincehelyen telepedtek le 1712-ben, de a következő esztendőben a közeli Gyönkre vándoroltak át lelkészükkel együtt, aki az ugyancsak várpalotai Molitoris (Molnár) András volt.

1715-ben a főszolgabíró azzal a küldetéssel jelent meg Gyönkön, hogy Molnár András prédikátort a vármegye parancsára elűzze. A magyar telepesek azonban a kamarai telepítési okirattal védekeztek, amely a szabad vallásgyakorlatot biztosította számukra.

Schauermann Andreas 1723-ban családostól érkezett Varsádra. A varsádi és gyönki evangélikus anyakönyvekből tudjuk négy gyermekének nevét:

  • Johann Caspar,
  • Anna Elisabetha,
  • Anna Maria
  • és Johann.

Felesége 1723.09.12-én meghalt Varsádon, nevét nem ismerjük.

Újra házasodott. 1723.11.25-én Varsádon feleségül vette Müller Anna Elisabethát. Ebből az új házasságból 1724.12.07-én, Varsádon gyermeke is született, Maria Magdolna.

Hasonló gondolkodású társakat találva született egy új evangélikus gyülekezet is.

1723-ban közvetlen Németországból is érkeztek Gyönkre német telepesek. Református és lutheránus bevándorlók Hesszenből, de egy részük Württembergből telepedett be. Lelkészük Richárd Rudolf volt, aki Hesszenből érkezett velük együtt, s Budán egy kis harangot is vásároltak imaházuk számára. Lelkész és tanító volt egy személyben.

Ugyanekkor Cikóról elüldözték az evangélikusokat. Tizenöt család Gyönkre menekült az erőszakos katolizáció elől. Csatlakozott hozzájuk Schauermann Andreas is. A családok nevét az 1725-ös adóösszeírásból ismerjük. Ők már nem kaptak adómentes éveket.

Henry A. Fischer:

„The new settlers did not get any tax-free years. The relatives of the first group came from the County and therefore they were not entitled to any free years as well. The conscription records of the County give us an idea of how the community developed and expanded at this point. Hungarians there were sixteen German taxpayers that had come from Cikó and Varsád. According to the later spelling of their names they were:

Kaspar Trapp

Heinrich Neller

Johann Eberhard Keil

Johann Christoph Kolb

Jakob Jeckel

Johann Schildwächter

Thomas Polch (Polt)

Peter Muth

Johann Penton (Pentrin)

Konrad Krähling

Johann Gebhardt

Joh. Heinrich Petermann

Wilhelm Balthasar Schmidt

Andreas Schauermann

Peter Klener (Kleener)

Heinrich Meinhardt

Andreas Schauermann came from Varsád, the others all probably moved to Gyönk from Cikó.”

Az 1728-as adóösszeírásban mind a 21 család neve szerepel. Andreas Schauermann nevét „magyarosítva” egyszerűen Sármannak írták. Ők alapították a gyönki német evangélikus gyülekezetet.

1727.03.24-én meghalt fia Johann Caspar. Serdülő korú lehetett, jelzőként áll neve mellett a „juv.” kifejezés.

1736.01.24-én lánya Anna Elisabetha férjhez ment a Mucsfán élő Rau Johann Conradhoz.

Még ebben évben, 1736.10.04-én megszületett Rau Andreas. Maga Schauermann Andreas tartotta keresztvíz alá.

Nem sokáig gyönyörködhetett azonban első unokájában, mert 1737.09.05-én, 43 éves korában, Gyönkön meghalt. Innen tudjuk, hogy 1694 körül született.

Már halála után 1737.11.21-én ment férjhez Gyönkön másik lánya, Anna Maria Ehrlich Martinhoz.

Ebből a házasságból született Johanna Maria 1740.11.30-án.

A Rau házaspár Johann nevű gyermeke 1741.07.14-én született.

A második házasságban született Maria Magdolna is megérte a felnőtt kort. Gyönkön 1742.11.15-én ment férjhez a varsádi Bauer Johann és Anna Maria fiához, Bauer Johann Conradhoz.

A családnevet Schauermann Johann vitte tovább. Schauermann Johann 1755.04.19-én 40 és fél éves korában meghalt (V197). Születése még Helpershainban 1714. októbere táján lehetett.

Nyilvánvaló, hogy a Weilbachból 1723-ban, engedély nélkül Magyarországra vándorolt Scheüermann Joan és az előbbi nem lehet azonos, hiszen ő ekkor még csak kilenc éves volt.

A varsádi evangélikus anyakönyv bejegyzése szerint 1753.01.11-én született Ana Maria, Schauermann Johann és Julianna lánya négy hónapos korában, 1753.04.20-án meghalt.

Egy másik varsádi bejegyzés szerint 1753.02.09-én 2 év és 4 hónapos korában meghalt egy másik lánya is, Elisabetha. Tehát ő 1750. októbere körül született. Elisabetha születéséről és az esküvőről bejegyzést nem találtam.

A további segítséget a digitálisan feldolgozott kismányoki anyakönyv adta. Megtaláljuk itt Schauermann Caspar két házasságának (1774 és 1803) és hat gyermekének adatait.

A másodlagos adatokból születésének idejét 1751-re teszik. Csak Schauermann Johann és Julianna fia lehet, bár erről eredeti bejegyzést nem találtam.

A varsádi evangélikus anyakönyv erősen sérült, megégett. A lapok alsó része 1749-1752-ig hiányzik vagy olvashatatlan.

A gyönki református és a szakadáti katolikus anyakönyvekben sem találtam feljegyzést.

A kistormási evangélikus anyakönyv egy lapja hiányzik. Az 1750 novembere és a következő év március vége közötti mintegy 20 gyermek születési adatai örökre elvesztek.

Tovább keresve a bonyhádi katolikus anyakönyvben sok, a családra vonatkozó adatot találtam.

Schauermann Heinrich, 29 éves, Hidas és özv. Laub Elisabetha, 35 éves, Hidas 1780.04.17-én házasságot kötöttek. (Bo76) Eszerint Heinrich szintén 1751-ben született. Caspar ikertestvére volt.

A két lánytestvér születése közé csak egy terhesség illeszthető be. Születésükről csak együtt találhatnánk feljegyzést. Ez 1751 végén történhetett. Első gyermekük Elisbetha 1781.11.23-án halt meg 12 napos korában, Hidason (Bo82). Második gyermekük Maria Magdolna (1783.03.07-1786.12.07) három éves korában meghalt (Bo411, Bo104).

A kistormási anyakönyvben egy másik házassági bejegyzést találtam. 1767.02.17-én Tormásról Schauermann Johann Jost, néhai Schauermann Johann és Anna Julianna házasságában született nőtlen fia és Petri Anna Elisabetha, Petri Wilhelm és Anna Catherina házasságában született hajadon lánya összeeskettettek (Kt38). Ő az elsőszülött, 1747-49 körül vagy előtte születhetett.

Házasságuk nem volt hosszú. Az ónémet gótbetűs írást olvasva: Az igen tiszteletre méltó Schauermann Johann Jost úr, (aki most királyi cüressier a dicső Berchligigchen ezredben) felesége 1772.10.25-én Kistormáson, 28 év 9 hó 25 napos korában meghalt. (Eszerint 1744.01.30-án született.) Nem kevés idő telt el mire a két aláhúzott, számomra teljesen ismeretlen szót megfejtettem. Hadtörténeti munkákat olvasva tudtam meg, hogy Miksa császár 1498-ban zsoldba fogadott teljes páncélzatú lándzsás lovasait hívták „kürasziroknak”, később egy ideig a nehézlovasságot jelölték a francia eredetű szóval. A második aláhúzott szó alapján derült ki, hogy a 26. Berlichingen vértes ezredben szolgált. II. József társuralkodása idején, 1765 után Franz Moritz von Lacy segítségével szervezték újjá a birodalom békeidőben is fenntartott állandó hadseregét. Listás sorozás még nem létezett. Toborzásokkal töltötték fel az ezredeket. Kiképzés után gyakorlatilag életük végéig vagy alkalmatlanná válásukig tartott a katonaság. Jelentkezéskor nagyobb összeget, utána rendszeres zsoldot kaptak. Házasságot csak az ezredparancsnok engedélyével köthettek. Az 1763 és 1792 közötti békeévekben a katonák gazdálkodhattak is. Erre az életre vállalkozott Johann Jost. Mint a bejegyzés is jelzi, biztos megélhetése, díszes egyenruhája kiemelte a jobbágysorból. A földbirtokosokon kívül ebben a korban sehol nem találkoztam az úr megszólítással.

Schauermann Johann és Anna Julianna három fiának születési és halálozási idejét eddig nem találtam.

Visszatérve Schauermann Casparhoz a bonyhádi katolikus anyakönyvben találjuk meg Schweitzer Eva Katharinával kötött első házasságának (Bo50) és több gyermekének születési adatait. A. Dorothea (Bo363), Philip (Bo376), Peter (Bo373). Itt találjuk meg Heinrich (Bo400) és Andreas (Bo424) pontos születési idejét is.

Egy ráckozári feljegyzés szerint Schauermann Caspar esküvői tanú 1810.01.09-én. (Rk 286) A részletes feljegyzésben azonban egy újabb megválaszolandó kérdés lapul:

A vőlegény Krug Johann, 21 éves, néhai Krug Heinrich és még élő feleségének fia, aki most Schauermann Caspar felesége. Krug Johann cc 1788-ban született. Én megelégszem azzal a feltételezéssel, hogy Schädel Catharina első férje volt Krug Heinrich, második Franz Fridrich, majd ismét megözvegyülve házasodott össze Schauermann Casparral. Nagy munkával valószínűleg megfejthető. A családvonal szempontjából nincs jelentősége.

A Jaszmannokhoz kapcsolódó családvonalat Schauermann Henrik (1781.08.15-1848.11.05.) vitte tovább.

A kismányoki evangélikus anyakönyv rövid bejegyzése szerint 1799.07.09-én Hidason házasságot kötött Hecker Elisabettel. Ez Ernst Wilfing lelkész utolsó bejegyzése a könyvben.

A házasságkötést azonban a hidasi református anyakönyvben Páli István lelkész ugyanezen a napon latin és magyar nyelven így jegyezte be. (H ref. 25/4, 396)

„…Ráchidason lakó Shurmán Gáspár fia Henrik jegyzette magának ugyan Ráchidason lakó Heker Krisztián hajadon lányát Katát…”

Háromszori kihirdetés után a kismányoki lelkész beleegyezésével a házasságot megkötötték. (A menyasszony és családja református volt.) A menyasszony keresztneve a két bejegyzésben nem egyezik. A teljes név Elisabetha Katharina, mint azt egy későbbi bejegyzés igazolja.

Különös az is, hogy a legnagyobb dologidőben házasodtak össze. Általában a tél a házasságkötések ideje. Ennek magyarázata a hidasi evangélikus anyakönyvben található (H 24). Alig három hónap múlva 1799.09.28-án született Schauermann Henrik és Elisabeha Catharina lánya, Catharina. Rövid élete csak néhány hétig tartott. 1799.10.18-án meghalt.

Itt elő kell venni a Jaszmann családról korábban írtakat és a történet már ismert szálon fut tovább Schauermann Henrik és Hecker Elisabetha Catharina legkisebb lányával Schauermann Magdolnával (1827.03.19).

Jaszmann Konrád 1863.10.11-én Magyarbólyban feleségül vette a már két házasságból is özvegyen maradt Schauermann Magdolnát. Ebből a házasságból is született két korán meghalt gyermek.

A leírtakat a mellékelt családfán könnyebb követni. (Már csak két oldalra fér, így is nehezen olvasható.)

Eddig tartott a családnak szóló rész. A történet számukra a Jaszmann családról talált legújabb adatokkal folytatódik. Ők csak később kapják meg a leírtakat. Még dolgozom a folytatáson.

Néhány kiegészítés és javítás.

4362  Schauermann Andreas * um 1784 + 20.02.1835   (4360.1) 5. Heinrich * 04.09.1815 Tévedés a kismányoki adatbázisban, ő Schauermann  Heinrich fia!!  A schauermann.hu családfán is javítandó, mellékelem.

4364  Schauermann Josef * 28.03.1808   (4361.5) oo … Fuchs Elisabeth * um 1798 + 16.12.1854

A házasságot 1828.05.18-án kötötték Hidason a református anyakönyv bejegyzése szerint (H ref 219). A feleség néhai Schulteisz Baltazár özvegye.

Veszprém, 2019.03.01.

 

1 thought on “Bepillantás a családfakutatás kalandos menetébe

  1. Kedves Tamás!

    Nagyon köszönöm Neked/Nektek,hogy majd 75 évesen megismerhettem,olvashattam még részletesebben családunk eredet történetét.Boldog Új esztendőt kívánunk.Ölellek Benneteket (Schauermann) Szekeres Imre Zoltán.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük